Nos... Végül megérkeztem a túráról. Hó nem volt, ellenben sárban tocsogtunk, és befagyott patakokon ugráltunk (nem viccelek, tényleg be volt fagyva). Próbálok valamilyen élménybeszámolót röffenteni ide, ám a kronologikus sorrendet nem garantálom.
.jpg)
ebben a házban voltunk (valahol a jelzett ablaknál volt a szobánk)
Tehát szerdán felültünk (kissé álmosan) a vonatra, és úgy 11-re meg is érkeztünk Porva-Csesznekre, valahol a Bakony közepén. Hát a szállással, khm, voltak gondok, ugyanis csak dobkályhával lehetett fűteni (-> egész nap raktuk bele a fát), és a vízkészlet is véges volt, ha elfogyott volna, fürödhettünk volna az egyébként befagyott Cuha patakban. Na mindegy, a helyzet azért nem volt ennyire siralmas. Három szobába voltunk beosztva, én beépített bé osztályosként 5 A-s mellé kerültem, szóval egyben voltam kém és nagykövet. Egyébként jól megvoltunk, a cím is innen jött (az érintetteknek nem ér copyright-olni). Nem mellesleg ezáltal összeállt a legendás "Oberfrankékok" páros is. A szobában sajnos nem volt túl sok hely, ezért az ágyam végében halmoztam fel az összes cuccomat, így viszont nem tudtam kinyújtani a lábamat. Éjszaka pedig szétfagytunk, mert valamelyik okostojás kitalálta, hogy nyissuk ki az ablakot éjjel, nehogy megfulladjunk a füsttől. Ebből végül az lett, hogy rohadt hideg volt a szobában, a kályha meg egész végig működött...
A kaja se volt rossz, csak nagyon sokat kellett vele foglalkozni. Mindössze egy kicsi elektromos tűzhely volt, ezért az egyik dobkályhán főztünk, ahol csak 3 percig tudtál meglenni, után szétsült az agyad. Én jó érzékkel az első nap a teát főztem (vízforraló volt), másnap pedig krumplit pucoltam, és kókuszgolyókat gyúrtam.
Most már azért rátérek a túra részére is, elvégre emiatt jöttünk. Mint már mondtam, minden sáros volt. Az első nap nem látogattunk meg semmilyen épületet, hanem a befagyott Cuhán mentünk, hegyekre (dombokra?) másztunk fel. A 2. napon megnéztük a cseszneki várat, ahol életre-halálra menő számháborút vívtunk az A-sokkal. Na, itt adtam magamnak egy képzeletbeli pofont, mert nem hoztam el a szemüvegemet, és alig láttam a számokat. Sajnos elég sok helyen kellett a susnyásban mennünk. Ezek a tüskés bokrok valamilyen varázserővel bírhatnak, mivel úgy sértették meg a combomat, hogy a nadrágon eközben semmilyen nyomot se hagytak.
Minden nap este 11 körül feküdtünk le, mert előtte a vasúti síneken és környékén rohangálós-számháborúszerű játékot játszottunk, amit az A-sok nagyon élveztek, a B-sek viszont nem annyira. Így mi a 2. napon a konyhában társasoztunk, és elég csúnyán szívattunk valakit. Amúgy a gonoszkodásokból sem volt hiány, valakik elhitették valaki mással, hogy ha sárral gyújt be a kályhában, akkor sokkal jobban fog égni a tűz. Sajnos az illetőnek nem esett le, hogy poénról van szó, úgyhogy ő megpróbálta, azt már nem tudom, milyen sikerrel. Neveket nem szándékozok írni, aki tudja, annak úgyis mindegy.
Még a vonatok is jól jöttek ki, ugyanis többnyire fülkés kocsikban voltunk, ahol jobban magunkban lehettünk.
Tudnék írni egy 5-ször hosszabb posztot is, amennyi dolog történt, de most csak ennyit tartottam érdekesnek. Sajnos fényképeket nem készítettem, ezt az egyet is a netről szedtem. Lehet, hogy majd valakit szép szemekkel megkérek, hogy hadd rakjam ki a képeit, de addig elégedjetek meg ennyivel.
--------------------------------------
Más téma: Sokan panaszkodtatok, hogy lehetne egy kicsit javítani a blog kinézetén. Ezt egyelőre elnapolom, mert: 1. Sztem egész jó ez a sablon, csak egy kis egyediséget kellene belevinni. 2. Ennyire nem vagyok otthon a számítógépezésben, hogy forradalmi változtatásokat csináljak. Különben is, nem a kinézet a lényeg, hanem a tartalom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.