[Igen, ha megkértek rá, leállok az ilyen szörnyű címekkel.]
Szervusztok, nemsokára vége a szünetnek, úgyhogy itt az ideje feltenni a következő kritikát.
Szóval a sztori: Batman immár elfogadtatta magát Gotham városával, a rendőrség is (nem hivatalosan) együttműködik vele. Feltűnik azonban az őrült Joker, aki káoszt idéz elő a városban. Ugyanakkor a remény is felcsillan az új kerületi ügyész, Harvey Dent személyében...
Nehéz dolog most kritizálnom, mert szegény Heath Ledger halála után "menő" dolog lett a filmet az egekbe magasztalni. Igyekszem nem csak a levegőbe beszélni. Node nézzük sorjában!
A történet most jóval bonyolultabb, mint a Kezdődikben. Rengeteg szálon fut a cselekmény (egy helyütt 4-et számoltam össze), és a 2 órás játékidőhöz képest sok dolog történik benne. Mégis, ellentétben a John Carterrel, én nem éreztem túlzsúfoltnak.
A karakterábrázolás tényleg kitűnő. Joker alakja sokkal emberibb lett, a fehér máz alatt látni egy hús-vér ember arcvonásait. De pont ezért ijesztő is, hogy milyen őrültté tud válni valaki. A nevetése pedig... tényleg hátborzongató. Tetszett az is, hogy mindenkinek másképp meséli el a "mosolya" keletkezését. Számomra ez egy utalás volt arra, hogy Jokernek nagyon sok eredettörténete van, de hogy itt most nem ez a lényeg. Na és ne hazudjunk, Heath Ledger tényleg nagyot alakít, halálesettől függetlenül.
Aztán... nem akarok spoilerezni, szóval csak annyit mondok, hogy az egyik karakter bukása is hihető volt számomra. Érdekes párhuzamot fedeztem fel Anakin átállásával a Sith-ek bosszújából (a bukás okai, következményei; a mentorok, akik az egészet előidézték).
Mindössze 2 problémám van a filmmel. Az egyik az, hogy Bruce/Batman karakterét teljesen elhanyagolták. Christian Bale-t jóformán csak (szinkron)hangként tapasztalhatjuk, nagyrészt Batman maskarájában rohangál. Értem én, hogy az előző rész csak róla szólt, de mégiscsak ő a címszereplő.
A másik gond pedig inkább technikai: miért kellett Katie Holmest lecserélni Maggie Gyllenhaalra? Nem lelkesedek Holmesért, de Gyllenhaalra nem tudtam Rachelként tekinteni. Nekem ő egy új szereplő maradt, aki mellesleg szintén Wayne jóbarátja.
A filmzene tartotta a szintet. Hans Zimmer és James Newton Howard (bocsesz, őt a múltkor kifelejtettem) folytatta a muzsikák borongós hangulatát. A végjátéknál nagyon jól passzol a történésekhez a zene, legalább 5-ször néztem vissza azt a részt emiatt.
És most néhány szót a szinkronról. Szerintem itt tényleg jó minőségű szinkronizálás folyt. A fordítás nem lett hülyeség (belenéztem az angol eredetibe), az időzítés pontos, a szinkronszínészek nem nyögnek feleslegesen. Meglepett, hogy Stohl milyen élvezhetően adja vissza Joker szövegét, bár a nevetése kétségtelenül nem olyan hisztérikus, mint Ledgeré.
Tehát: Hát, emberek, ez egy remek munka, muszáj megnézni (akár az 1. rész megtekintése nélkül). Én jól szórakoztam rajta, persze azért ez nem egy röhögős vígjáték. Talán ez a film már fellépett a nemlétező "Balázs kedvenc filmjei" listára is.
A befejezés akár a végső lezárásnak is beillene, de ez a szomorkás-heroikus vég nálam folytatásért kiáltott. Ezért örülök, hogy lesz egy harmadik, befejező epizód is:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.