Folytatom a hét elején megkezdett ámokfutásomat, itt a következő filmkritika, mégpedig a Batman: Kezdődik!-é.

A címszereplőt remélem senkinek sem kell bemutatnom, Batman az egyik leghíresebb képregényhős. A mostani, 2005-ös adaptációban megismerhetjük a kezdetek kezdetét, hogy hogyan lett a milliomos Bruce Wayne-ből a rosszfiúk ellensége... De azért kapunk mást is!

Hol is kezdjem... tudom, menő mostanában ezt hangoztatni, de Christopher Nolan tényleg nagyon jó rendező. Remekül sikerült a Batmant "rebootolnia": a hülyeségeket elhagyta (Batgirl, lila Kétarc... na hagyjál már), és egy sötét atmoszférát kreált a filmhez, amitől mégsem süllyed depresszióba az ember. És ez a hangulat pont passzol Gotham bűnös városához.

A történettel nincs bajom: érdekes, fordulatos; olyan, mintha egy bűntényt göngyölítenénk fel. Az azonban zavaró volt, hogy egyszerűen mindenhol szóba került a félelem, beszélhettél az apáddal, egy tibeti tanítóval vagy a helyi maffiavezérrel. Ez a fajta filozofálás túl sok volt nekem, nem tudtam befogadni, valamikor meg nagyon ködös volt az egész ("Válj eggyé a félelemmel!" - mivan?).

A szereposztás megdöbbentően veretes: még a mellékszerepeket is híres, elismert színészek kapták meg. Michael Caine, mint komornyik? Morgan Freeman, mint egy átlagos alkalmazott? Naná! Christian Bale-nek is fekszik ez a kettős életű milliárdos figura, Gary Oldman karakterén pedig nem lehet nem mosolyogni. Egyedül Katie Holmes lóg ki a sorból, ő azt a tipikus "mentsetek meg, én vagyok a főszereplő szerelme!" szerepet játssza. A párbeszédek is jók, Alfred szövegei nagyon tetszettek: ironikusak és mindig feloldották a hangulatot.

A filmzene pedig: fantasztikus! Hans Zimmer egy zseni. A muzsika teljesen alkalmazkodik a filmhez, de nem is szorul háttérbe. És oké, a főtéma gyakorlatilag mindenhol előkerül - de egy ilyen főtémát ezer évig is tudnék hallgatni. (A film után így is Zimmer-nóták szóltak a fejemben egész nap.)

Nos tehát: Ha ellene vagy bármiféle akciónak, vagy utálod a képregényeket, ne nézd meg. Egyébként meg mindenképpen! (Most mit vártatok? Eddig csak egy filmre mondtam azt, hogy nem érdemes megtekinteni.) Jó a sztori, jó a hangulata, jó a zenéje. Egyedül a filozofálgatás bosszantó, de azt is túl lehet élni.

És akkor nemsokára nekilátok "A sötét lovagnak" is.