A 2012-es nyár legjobban várt filmje, Christopher Nolan Batman-trilógiájának befejező része fél év késéssel végre hozzám is eljutott. No lássuk a medvét!
8 év telt el A sötét lovag eseményei óta. Úgy tűnik, a rendőrség felszámolta a szervezett bűnözést, Batmant pedig már jó ideje senki sem látta. Feltűnik azonban Bane, a bivalyerős, szájmaszkot viselő terroristavezér, aki miatt hősünk is kénytelen előbújni barlangjából.
A történet elég nyögvenyelősen indul az elején, mert az előző rész utóhatásaiból él, de Bane akicóba lépésétől kezdve végre beindul a film. Talán az egészre az a legmegfelelőbb jelző, hogy monumentális. Nolan ezzel a filmmel kötötte össze az előző 2 Batman-részt, és egyúttal le is zárta azt. Csak ugráltam és tapsikoltam örömömben, látva, hogy hogyan kerülnek elő újra pl. a Batman: Kezdődik! eseményei. A film megnézése előtt kicsit aggódtam, hogy csak muszájból csinálják az utolsó részt a készítők, A sötét lovag sikerére való tekintettel vagy mert nagy zsozsót ajánlottak fel a stúdió vezetői. Szerencsére nem így történt (bár mondjuk a nagy zsozsó is biztos nagy motiváló erő volt...).
A sötét lovagnál kifogásoltam, hogy magával a címszereplővel alig foglalkoznak a filmben. Nos, ez a Felemelkedésben nincs így; a film tekintélyes része egy rejtélyes, föld alatti börtönben játszódik, ahol végig Batman, mármint Bruce Wayne lelki hányódásainak lehetünk tanúi. Nekem ez a rész tetszett legjobban, nem pedig a nagy akciójelenetek. A börtön is épp elég szürreálisan nézett ki ahhoz, hogy egy kicsit kiszakadjunk a Gotham-féle valóságból és Wayne elméjébe "szálljunk alá". A kétnyelvű kórus pedig még most is itt skandál a fejemben. (Most komolyan, nem azt éneklik, hogy "Halat, halat! Fish, fish!" ?)
A negatívumokra áttérve: Alfred viselkedése nagyon nem tetszett nekem, egyáltalán nem volt következetes. Értem én, hogy egy időre ki kellett iktatni a történetből, de a mindig is lojális komornyik szerintem sohasem szállna szembe ilyen nyíltan az "urával".
Azzal sem értettem egyet, hogy egyértelműen ki lett mondva, hogy Gotham az USA területén található. Nem mintha amúgy nem lenne nyilvánvaló, de számomra elvesztette a sztori az időtlenségét azzal, hogy pl. elénekelték az amerikai himnuszt vagy hogy felszólalt az amerikai elnök. Ráadásul a történet szempontjából jelentéktelen szerepe volt.
A nagy végjáték meg látványos volt, fordulatos, futurisztikus UFO-helikopterekkel megtűzdelve. A lezárást valahogy sejteni lehetett, ez a tipikus "Nem akarunk több filmet csinálni, de az ajtót mindig nyitva kell hagyni" befejezés. Jó szirupos, minden szereplőnek valahogy kedvező, stb. Kicsit zavart is, de most logikusan végiggondolva, nem lehet összetörni az elvakult Batman-rajongók szívét.
Szóval szerintem egy délután erejére jó szórakozás volt, megérte megnézni. A film legfőbb rendeltetése az, hogy egy monumentális eseménysorozat keretében lezárja a trilógiát és összekösse a szálakat. Ez sikerült is. Nyilván csak az nézze meg, aki már látta az első két részt - de ha már láttad, akkor állj neki, nem fogod megbánni.
Christopher Nolanből pedig most egy időre elég, nem akarom "divatból" nézni a filmjeit.
[Megjegyzés: sokáig gondolkodtam, hogy a bejegyzés címét innen vegyem-e, de végül letettem róla, szerintem érthető okok miatt.]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.