Ritkán szoktam beülni a moziba, pláne egy premierfilmre. Most azonban ez megtörtént, a kitüntetett film pedig a legújabb James Bond-rész, a Skyfall lett.
De előtte még pár szót magáról a filmsorozatról. Én világéletemben nagy James Bond-rajongónak tartottam magam, de pont a Skyfall előtt kellett rádöbbennem, hogy igazából csak 1-2 filmet láttam végig. Szóval nem lehet engem nagy szakértőnek mondani. Mindenesetre a Bondot megformáló színészek közül Pierce Brosnan volt a kedvencem, valószínűleg azért, mert jószerivel csak az ő filmjeit láttam...
No de kanyarodjunk vissza a Skyfallhoz. A történetről nem mondok semmit, mert a trailerekből sem derült ki pontosabb információ; én meg nem akarom elrontani a meglepetéseket. Mindenesetre az elmondhatom, hogy igencsak szövevényes történetről van szó, látványos helyszínekkel. Talán ez a film legnagyobb erőssége.
Érdekes volt a főgonosz, Silva karaktere. Kiszámíthatatlan, enyhén hisztérikus és (egy Bond-filmhez képest meglepően) buzis. Mindössze egy probléma van vele: ezt a karaktert már láttuk korábban, csak azt a filmet Christopher Nolan rendezte és ott még Jokernek hívták. Na jó, Jokernek azért nem volt meleg beütése.
Bosszankodás ide vagy oda, Javier Bardem azért rendesen odatette magát a szerepnél: extravagáns kinézetével és harsány gesztusaival telitalálat, üde színfolt volt a filmben. Nem úgy, mint Daniel Craig, akinél sajnos beigazolódott a gyanúm: szerintem szörnyű választás volt James Bond szerepére. A kinézetével nincs semmi bajom, de egyszerűen minden jelenetben fapofát vág. Lehet szomorú, elszánt, erőlködhet vagy éppen mosolyoghat: ő ugyanazzal a merev arcvonásokkal néz tovább. Ezen azért is meglepődtem, mert rengeteg helyről hallottam dicsérni Craiget; egyszerűen nem tudom elképzelni, mit láttak meg benne...
Na de hogy ne csak fanyalogjak: Q karakterének megfiatalítása tök jó ötlet volt. Vicces személy, ugyanakkor nem szerepeltetik feleslegesen. Az őt játszó színész pedig a "nyikhaj" jelző tökéletes megtestesítője.
Persze a klasszikus Bond-elemek is megtalálhatók a filmben. Az akciójelenetek látványosak, de szerencsére nem emelkednek michael bay-i "magasságokba". A jó nők végülis megvannak, csak hát... hagynak némi kívánnivalót maguk után, na. (Ezt a mondatot egyszer még nagyon meg fogom bánni.)
Még a zenénél meg kell említeni a film betétdalát, amit Adele szerzett (van valakinek tippje, hogy kell kimondani a nevét?). Adele popzenéje nem igazán jön be nekem, de ez a szám elvarázsolt.
Konklúzió: Elég sokáig gondolkoztam a végső véleményemről. A moziból kijövet után is még hosszú ideig a film hatása alatt voltam, ugyanakkor zavart az a néhány hiba is. Végül rájöttem, hogy a filmben igazából csak a "James Bond fíling" tetszett, nem pedig a Skyfall. Egyszerűbben szólva: A Skyfall tökéletesen illeszkedik a Bond-szériába, ilyen szempontból nagyon jó akciófilm, de önálló filmként már nemigen állja meg a helyét. Nem bántam meg, hogy megnéztem, de azért nem annyira éri meg moziban megnézni.
Ezzel a lendülettel azonban elhatároztam, hogy az elkövetkező időben minél több James Bond filmet fogok megnézni. Esetleg valaki az olvasók közül kölcsön tudna adni 1-2 részt? Cserébe megígérem, hogy legközelebb rövidebbre fogom a mondandómat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.